Kitüntetéseket is átadtak Szent István ünnepén és Szentgotthárd város napján

A szentmisét követően Huszár Gábor polgármester szegte meg az új kenyeret, majd ünnepi beszédében Szentgotthárd múltjáról, értékeiről és mindenekelőtt az itt élő közösség erejéről szólt.

Beszédét két, közel kétszáz éves leírással indította, felidézve, hogyan látta egykor Dóczy József ciszterci szerzetes és Fényes Elek a Rába völgyét és Szentgotthárd környékét. A polgármester arra hívta fel a figyelmet: az előttünk járók ugyanazt a különleges, szerethető vidéket látták meg ebben a tájban, amelyre mi is büszkék lehetünk napjainkban.

Mint fogalmazott, mindazt, ami körülvesz bennünket - a tájat, az épített örökséget, templomainkat, utcáinkat, történeteinket és hagyományainkat - örökül kaptuk az előttünk élőktől. A jelen nemzedék felelőssége, hogy ezeket az értékeket megőrizze, tovább építse és szépítse, hogy az utánunk következők is büszkén tekinthessenek Szentgotthárdra.

Huszár Gábor felidézte azt is, hogy 1983. augusztus 20-án Szentgotthárd nagyközségből várossá vált. Az azóta eltelt több mint négy évtized alatt egy teljes generáció nőtt fel, amely nemcsak végigkísérhette, hanem maga is alakíthatta a város fejlődését.

Az ünnepség a városi elismerések átadásával folytatódott. Az idei díjazottak több évtizedes munkájukkal a közoktatás, a tájékoztatás, valamint Szentgotthárd kulturális és közösségi életének meghatározó szereplőivé váltak.

Virágné Farkas Judit négy évtizedes lelkiismeretes és kiemelkedő pedagógusi munkásságának elismeréseként polgármesteri díszoklevelet vehetett át Huszár Gábor polgármestertől.

Pedagógusi pályáját a szentgotthárdi 2. számú Általános Iskolában kezdte, és a mai Szent Gotthárd Általános Iskolából vonult nyugdíjba. Könyvtárostanárként generációkkal szerettette meg az olvasást és a könyvek világát, munkáját alaposság, igényesség és magas szakmai színvonal jellemezte. Mindig empátiával fordult a gyermekek felé, segítőkészsége pedig különösen megmutatkozott az ukrán menekült családok támogatásában. A tantestületben közösségi emberként ismerték: színdarabok, ünnepi műsorok és iskolai rendezvények aktív közreműködőjeként az iskola kulturális és közösségi életének is fontos alakítója volt.

Treiber Mária másfél évtizedes főszerkesztői munkásságának elismeréseként Szentgotthárd Város Képviselő-testületének Díszoklevelét kapta.

Az újságíró több mint öt évtizede szolgálja a hiteles tájékoztatást. Pályáját 1969-ben kezdte a Vas Népe szerkesztőségében, ahol közel négy évtizeden keresztül dolgozott. Szentgotthárd és térsége eseményeit hosszú éveken át tudósítóként követte, majd nyugdíjba vonulása után, 2011-ben elvállalta az akkor induló Szentgotthárd című városi havilap főszerkesztői feladatait. Alapító főszerkesztőként immár tizenöt éve dolgozik azért, hogy a helyi közösség hiteles, sokoldalú és kiegyensúlyozott tájékoztatást kapjon a város közéleti, kulturális, sport- és civil életéről. Szakmai munkáját 2023-ban Kuntár Lajos Sajtó-díjjal is elismerték.

Az ünnepség legmagasabb városi elismerését, a Szentgotthárd Városért Díjat Rezső Rita vehette át több évtizedes kiemelkedő szakmai munkásságáért, lelkiismeretes és önzetlen közösségi tevékenységéért, valamint Szentgotthárd kulturális életében betöltött szerepéért.
Rezső Rita 1985-ben érkezett Szentgotthárdra, és ettől kezdve szakmai életútja szorosan összefonódott a várossal. A Takács Jenő Zeneiskola tanáraként, később tanszakvezetőjeként gyermekek generációival szerettette meg a zenét. Klarinétot, szaxofont és szolfézst tanított, növendékei és kamaracsoportjai rendszeresen gazdagították a városi rendezvényeket.
Munkássága messze túlnyúlt a zeneiskola falain. Hosszú éveken át meghatározó tagja volt Szentgotthárd Város Fúvószenekarának, közreműködött a Szentgotthárdi Vonósok munkájában, és a városi vegyeskarban is énekelt. 2013-ban vette át a Békefi Antal Népdalkör vezetését, amely irányítása alatt új lendületet kapott, és számos hazai, illetve határon túli rendezvényen képviselte Szentgotthárdot.
Pedagógusként, zenészként és közösségteremtőként évtizedeken keresztül szolgálta Szentgotthárdot. Munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a zene, a népdal és az együtt muzsikálás a város közösségi életének természetes és értékes része maradjon.

A kitüntetettek részletes méltatását itt olvashatják:

Virágné Farkas Judit a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán diplomázott, könyvtáros és orosz nyelv és irodalom általános iskolai tanár szakon. Pedagógus pályáját a szentgotthárdi 2. sz. Általános Iskolában kezdte, s innen, - mostani nevén - a Szent Gotthárd Általános Iskolából vonult nyugdíjba is.
Az iskola könyvtárában könyvtári foglalkozásokat, könyvtári kutakodó versenyt szervezett az osztályoknak, aktivizálva a tanulókat a könyvtár használatára. Példája nyomán sokan szerették meg az olvasást, a szép verseket. Felkeltette a tanulók érdeklődését a könyvek világa iránt.
Módszertani tudását folyamatosan bővítette, sokszínű tanfolyamokat végzett
A könyvtárban évtizedek óta kiemelkedő hivatástudattal oktatta és nevelte a tanulókat egymás tiszteletére, az együttműködésre, valamint a környezettudatosságra.
Az általános iskola könyvtári munkájának teljes folyamatát átlátta, rendszerben gondolkodott, munkáját logikusan és folyamatokban gondolkodva tervezte. Alaposság, igényesség és minőségre törekvés jellemezte.
Empátiával fordult a gyerekek felé. Empatikus készsége, segítőkész személyisége kiemelkedően megmutatkozott az ukrán menekült gyerekek, az ukrán családok felé. Kapcsolattartóként tolmácsolt, segítette mind a szülőket, mind a gyerekeket a mindennapok problémáinak megoldásában, segítette a zökkenőmentes iskolai életüket.
A tantestületben mindig igazi közösségi emberként volt jelen. Nyitottságával, segítőkészségével és közvetlen személyiségével hamar kivívta kollégái szeretetét és megbecsülését. Nemcsak a mindennapi pedagógiai munkában lehetett rá számítani, hanem az iskola közösségi és kulturális életének is aktív formálója volt. Színdarabok, ünnepi műsorok és különböző iskolai rendezvények lelkes közreműködőjeként kreativitásával, ötleteivel és személyes részvételével sok emlékezetes pillanathoz járult hozzá. Fontosnak tartotta, hogy az iskola ne csupán a tanulás, hanem egy összetartó, élő közösség színtere is legyen.
Virágné Farkas Judit több évtizedes kimagasló és elhivatott munkássága alapján méltó az elismerésre.

---------------------------------------------------------------------------

Treiber Mária újságíró több mint öt évtizede szolgálja a hiteles tájékoztatást és a közösségi értékek közvetítését. Szakmai pályafutása 1969-ben kezdődött a Vas Népe szerkesztőségében, ahol közel négy évtizeden át dolgozott. Munkája során számos területet tudósított, riportjai nemcsak a megyei lapban, hanem országos kiadványokban és antológiákban is megjelentek. Pályája során mindig kiemelt figyelmet fordított az emberek, a helyi közösségek és a mindennapi élet értékeinek bemutatására.
A szentgotthárdi közélethez való kötődése különösen jelentős. A Vas Népe tudósítójaként hosszú éveken keresztül követte és mutatta be Szentgotthárd és térsége eseményeit, fejlődését, közösségi életét. Nyugdíjba vonulását követően sem szakadt el hivatásától: 2011-ben elvállalta az akkor induló Szentgotthárd című városi havilap főszerkesztői feladatait, és azóta is meghatározó szerepet tölt be a város tájékoztatásában.
A városi lap alapító főszerkesztőjeként tizenöt éve gondoskodik arról, hogy a helyi közösség hiteles, sokoldalú és kiegyensúlyozott információkhoz jusson. Munkája nyomán a lap rendszeresen beszámol a város közéleti, kulturális, sport- és civil eseményeiről, bemutatja a helyi értékeket, intézményeket, közösségeket és személyiségeket. Szerkesztői tevékenysége jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a város lakói folyamatosan tájékozódhassanak a település életéről, eredményeiről és terveiről.
Treiber Mária szakmai igényessége, elkötelezettsége, példamutató munkabírása és a közösség iránti felelősségérzete révén maradandó értéket teremtett Szentgotthárd számára. Munkáját a megye 2023-ban Kuntár Lajos Sajtó-díjjal jutalmazta.
A város közösségéért végzett több évtizedes, kiemelkedő szakmai munkája, valamint Szentgotthárd közéletének és értékeinek bemutatásában vállalt meghatározó szerepe alapján méltó a „Szentgotthárd Város Képviselő-testületének Díszoklevele" kitüntetésre.

---------------------------------------------------------------------------

Rezső Rita 1984-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének debreceni tagozatán, klarinét- és szolfézstanári szakon. Pedagógusi pályáját Sopronban kezdte, majd 1985-ben Szentgotthárdra került, és ettől kezdve szakmai életútja szorosan összefonódott városunkkal. A Takács Jenő Zeneiskola tanáraként, később tanszakvezetőjeként gyermekek generációival ismertette és szerettette meg a zenét. Klarinétot, szaxofont és szolfézst tanított, növendékei rendszeresen szerepeltek városi rendezvényeken, kamaracsoportjai számos kulturális eseményt gazdagítottak. Munkájára mindvégig a magas szakmai igényesség, a következetesség és a gyermekek iránti figyelem volt jellemző.
Tevékenysége azonban soha nem ért véget a zeneiskola falainál. Hosszú éveken át meghatározó tagja volt Szentgotthárd Város Fúvószenekarának, és pedagógusként is sokat tett azért, hogy a zenekar számára folyamatosan érkezzen utánpótlás a zeneiskolából. Tudását és sokoldalúságát mutatja, hogy korábban hegedűsként közreműködött a Szentgotthárdi Vonósok munkájában, valamint Szentgotthárd Város Vegyeskarában is énekelt.
Pályájának újabb meghatározó fejezete kezdődött 2013-ban, amikor elvállalta a Békefi Antal Népdalkör vezetését. Irányítása alatt az együttes nemcsak megőrizte korábbi értékeit, hanem új lendületet kapott. A próbák rendszeressége, az új népdalok folyamatos tanulása, a közös munka öröme és a közösség összetartása egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a Népdalkör egyre színvonalasabb produkciókkal léphessen közönség elé.
Az elmúlt több mint egy évtizedben számtalan hazai és határon túli rendezvényen, népzenei találkozón és fesztiválon képviselték Szentgotthárdot.
Rezső Rita számára ugyanakkor a népzene soha nem pusztán az eredményekről szólt. Legalább ilyen fontosnak tartotta a népdalok hiteles tolmácsolását, a hagyományok ápolását és továbbadását, valamint azt a közösséget, amelyet a zene képes teremteni. Munkájában mindig jelen volt a derű, a lendület, az emberek iránti nyitottság és az a természetes közvetlenség, amellyel maga köré tudta gyűjteni és együtt tudta tartani a közösségeket.
Évtizedeken keresztül nemcsak tanította és művelte a zenét, hanem szolgálta vele Szentgotthárdot. Tanítványai, zenésztársai, kórustagjai és a közönség számára egyaránt sok olyan élményt adott, amely túlmutat egy-egy koncerten vagy fellépésen. Munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a zene, a népdal és az együtt muzsikálás városunk közösségi életének természetes és értékes része maradjon.
Szentgotthárd kulturális és közösségi életének gazdagításáért, több évtizedes kiemelkedő zenepedagógusi és művészeti tevékenységéért, közösségteremtő munkájáért, valamint a város zenei hagyományainak ápolásáért és továbbadásáért Rezső Rita méltó a Szentgotthárd Városért kitüntetésre.